Az Interserve mintegy 800 főfoglalkozású munkatárs kiküldésével vesz részt az Úr egész világra kiterjedő missziójában. Misszionáriusaink jól képzett szakemberek, mérnökök, orvosok, tanárok, nővérek, és számtalan más hivatás mesterei. Munkánkkal és jelenlétünkkel képviseljük Jézus Krisztust azokban az országokban, ahol erre talán a legégetőbb szükség van. Nők, férfiak, családok, hosszú és rövidtávú szolgálatban, mi vagyunk az Interserve testvéri közössége ma, de honnan indultunk mintegy 160 évvel ezelőtt?
Szervezetünk a női misszió úttörője, és hosszú ideig a nők nőkhöz szóló missziójának eszköze volt. A szervezet neve többször változott, de a kezdeti lelkesedés és a missziói tűz nem változott; az a vágyunk, hogy az elzárt, kilátástalan helyzetben levő, elnyomott embertársaink is megismerhessék az Urat és szabadítását. Már az 1840-es években néhány Indiában élő angol keresztyén asszony szívében vágy ébredt, hogy az indiai nőket is megérintsék az evangéliummal. A magas kasztba tartozó családok udvarházaiban zenánának nevezték az asszonyok lakosztályát. Az itt élők mindenkitől elzártan, oktatás és orvosi ellátás nélkül éltek.
1852-ben a Calcutta Normal School megnyitja kapuit. Ez az első olyan iskola Indiában, mely nők számára nyújtotta az írás-olvasás tanulás lehetőségét azzal a céllal, hogy az innen kikerülő lányok és asszonyok a zenánák világába is elvigyék az evangéliumot. Ez a dátum jelzi a ZBM (Zenana Bible Mission), az INTERSERVE elődjének létrejöttét. Mary Kinnaird, aki egyébként a YWCA alapítója is, Londonban létrehozott egy egyesületet, mely a kalkuttai iskolába küldött ki misszionárius tanárnőket -- akkor úttörő módon, felekezetek közötti együttműködésben.
1880-től bővült az egyesület szolgálata az oktatás mellett az egészségüggyel és változott a szervezet neve ZBMM-re (Zenana Bible and Medical Mission). Ezt követően kórházak, árvaházak és újabb iskolák nyíltak India szerte a szervezet irányításával, melyek közül ma is több nagy hírű intézmény működik, ma már indiai, pakisztáni és bangladesi tulajdonban. 1952-ben, 100 év elteltével, küldték ki az első házaspárt az addig tisztán női misszióba. Ezt követően BMMF-re változott a név (Bible and Medical Missionary Fellowship).
1979-től azután jobbnak látszott a Biblia és a Misszió szók elhagyása a szervezet nevéből, így lettünk International Service Fellowsip, azaz INTERSERVE.
Szervezetünk mára több, mint 30 országból küld misszionárius munkatársakat Ázisa és Észak-Afrika leginkább evangéliumra éhező közösségei közé. Az új évezredben nyilvánvalóvá vált, hogy Európa nagyvárosaiban is lehetőség és szükség van hasonló misszióra. Így indult be Nagy-Britannia több városában és Berlinben is INTERSERVE szolgálat. A misszió hagyományos formái (oktatás, egésszégügy, gyülekezetplántálás, stb.) mellett egyre nagyobb teret kap a vállalkozás, mint misszió gondolata, melynek keretében olyan vállalkozásokat hozunk létre, melyek nyereségét a közösség fejlesztésére fordítanak, és nem egyéni meggazdagodásra. Fontos elvünk az együttműködés elve, mely kiterjed az együttműködésre a kiküldő egyházakkal, és a szolgálati terület egyházával is.
Magyarországon majd 10 éve van jelen az Interserve konferenciákon, missziós expókon. Törekvésünk, hogy testvérszervezetekkel és az egyházakkal közösen missziói tűzzel járjuk át a gyülekezeteket, hogy a jelentkezők mögött lehessenek magyar gyülekezetek, magyar támogatók, azaz lehessenek magyar misszionárusaink.
Eddig ketten mentek agyarországról rövidebb időtartamra, K. Péter és Sz. Tibor.